Előremenő hőmérséklet: a szám, amelyen majdnem minden múlik

Ha érdeklődsz egy hőszivattyú iránt, előbb-utóbb meg fogják kérdezni az előremenő hőmérsékletet. A válasz több mindenről dönt, mint azt a legtöbben gondolnák: a következő húsz év áramfogyasztásáról, arról, hogy egyáltalán milyen készülékek jöhetnek szóba — és több tartományban arról is, hogy jár-e támogatás vagy sem.

Mi az előremenő hőmérséklet?

Az előremenő hőmérséklet annak a víznek a hőmérséklete, amelyet a fűtési rendszer a radiátorok vagy a padlófűtés felé küld. A visszatérő az, ami lehűlve visszaérkezik.

A döntő nem egy fix érték, hanem a méretezési hőmérséklet: az az előremenő hőmérséklet, amelyre a házadnak az év leghidegebb napján szüksége van ahhoz, hogy felmelegedjen. Minden más napon ez alatt van — a modern vezérlések a hőmérsékletet egy fűtési görbe alapján, a külső hőmérséklet függvényében szabályozzák fel és le.

A tervezés és a támogatás szempontjából pontosan ez a méretezési érték számít.

Miért reagál erre olyan érzékenyen egy hőszivattyú?

A hőszivattyú kintről befelé pumpálja a hőt. Minél nagyobb a különbség a hőforrás hőmérséklete és aközött a hőmérséklet között, amelyre a fűtővizet fel kell melegítenie, annál több áramba kerül.

Egy gázkazán alig veszi észre, hogy 45 vagy 60 °C-ot állít-e elő — csak egy kicsit több gázt éget el. Egy hőszivattyúnál viszont minden egyes fok érezhetően meglátszik a villanyszámlán. Ezért az előremenő hőmérséklet egy hőszivattyú esetében teljesen más súlyú tényező, mint annál a kazánnál, amelyet levált.

Ez az oka annak is, hogy a „beleillik-e egy hőszivattyú a házamba?” kérdés szinte soha nem az építés évétől függ, hanem ettől: Nem a ház kora dönt, hanem a hőmérséklet, amire szüksége van.

Így derítheted ki a sajátodat

Három módszer, a nagyvonalútól a megbízhatóig:

1. Leolvasás a szabályozóról. Szinte minden fűtésszabályozó mutatja az aktuális előremenő hőmérsékletet és a beállított fűtési görbét. Egy enyhe napon leolvasott érték keveset mond — de a fűtési görbe elárulja, hogy a rendszer mit céloz meg a hideg napokon.

2. A gyakorlati teszt télen. Egy igazán hideg napon fokozatosan, kis lépésekben, több napon keresztül csökkentsd az előremenő hőmérsékletet. Ha minden helyiségben még mindig elég meleg van, akkor a házad jobb állapotban van, mint gondoltad. Ez nem kerül semmibe, csak türelembe, és beszédesebb minden becslésnél.

3. A hőszükséglet-számítás (Heizlastberechnung). Az egyetlen megbízható módszer, és minden komoly méretezés alapja. Egy kivitelező helyiségről helyiségre kiszámolja, mire van szükség, és ebből vezeti le a szükséges előremenő hőmérsékletet. Aki ezen számítás nélkül kap árajánlatot, annak rá kell kérdeznie.

Durva iránymutatásként: a padlófűtések jellemzően 30 és 35 °C közötti tartományban működnek, a megfelelően nagyra méretezett radiátorok 45 és 55 °C között, a régi, szűken méretezett radiátorok pedig efelett. Ezek csak tájékoztató jellegű tapasztalati értékek, és nem helyettesítik a számítást.

Ahol a támogatás ezen a számon múlik

Itt válik konkrétra a dolog, és itt jelentősen eltérnek egymástól a tartományok. Három példa, mindegyik az érvényes rendelkezés szó szerinti megfogalmazása alapján:

Bécs a legszigorúbb. A hőszivattyúk akkor kapnak támogatást, ha a hőleadó rendszer biztosított előremenő hőmérséklete „legfeljebb 40 Celsius-fok”. Magasabb hőmérséklet csak igazolással megengedett — ez akkor tekinthető teljesítettnek, ha a készülék a GET-Produktdatenbank (GET termékadatbázis) szerint 55 °C-on legalább 140 %-os szezonális helyiségfűtési hatásfokot ér el.

Tirol a határt közvetlenül a hőforrás típusánál húzza meg: legfeljebb 55 °C víz-víz és sólé-víz hőszivattyúk esetén, 50 °C levegő-víz hőszivattyúknál. Aki tehát levegős hőszivattyúval tervez, annak ott öt fokkal kevesebb mozgástere van, mint a geotermikus energiával.

Felső-Ausztria a hatékonysági követelményt a méretezéshez köti: 35 °C-os méretezési hőmérsékletig a 35 °C-ra vonatkozó hatékonysági értéket kell teljesíteni, efelett pedig az 55 °C-ra vonatkozót. A méretezési hőmérsékletre a műszaki adatlapon kifejezetten rákérdeznek.

És egy tartomány kilóg a sorból: Vorarlberg a támogatást nem az előremenő hőmérséklethez, hanem a készülék hangteljesítményszintjéhez köti. Aki ott tervez, annak egy teljesen más számot kell szem előtt tartania — erről bővebben a zajszintekről szóló cikkben olvashatsz.

⚠️ A többi tartományt itt szándékosan nem soroltuk fel. Nem azért, mert ne lennének követelményeik, hanem mert még nem vizsgáltuk meg őket szó szerint. Az, hogy a te tartományodban mi érvényes, a támogatási áttekintőben található — ott minden tartománynál láthatod, mikor ellenőriztük utoljára. A kötelező érvényű információt mindig a támogatást nyújtó hivatal adja.

Hogyan csökkenthető az előremenő hőmérséklet?

Ha a házadnak ma 60 °C-ra van szüksége, a hőszivattyú nincs kizárva — de érdemes előtte ezen a számon dolgozni. Sorban, a legolcsóbbtól a legdrágábbig:

Hidraulikai beszabályozás. Ennek során beállítják, hogy mennyi víz folyjon át az egyes fűtési körökön. Enélkül egyes helyiségek túl melegek, mások túl hidegek lesznek — és a rendszernek addig kell emelnie az előremenő hőmérsékletet, amíg a legrosszabb helyiség is fel nem melegszik. A beszabályozás kevesébe kerül, és gyakran több fokot is jelent.

Egyes radiátorok megnövelése. Legtöbbször nem az egész ház igényel magas hőmérsékletet, hanem csak egy vagy két helyiség. A nagyobb radiátorok pontosan ezeken a helyeken sokkal olcsóbbak, mint egy teljes felújítás — és ugyanazt a hatást érik el.

Ablakok, tető, legfelső födém. A klasszikus szigetelési munkálatok csökkentik az igényt és ezáltal a szükséges hőmérsékletet. Drágábbak, de minden más szempontból is kifizetődőek.

Padlófűtés utólagos beépítése. A legnagyobb beavatkozás, többnyire csak amúgy is esedékes felújítás esetén van értelme.

Fontos a sorrend: először a hőmérsékletet kell csökkenteni, aztán a hőszivattyút méretezni. Aki először a készüléket veszi meg, és utána újít fel, annak a végén egy túl nagy gépe lesz — amely sűrűn kapcsolgat, gyorsabban elhasználódik, és többet fogyaszt a kelleténél.

Három kérdés az árajánlat megbeszéléséhez

1. Milyen méretezési hőmérsékletre van kiszámolva a rendszer? Egy konkrét számot kérj, ne egy intervallumot.
2. Rendelkezésre áll hőszükséglet-számítás? Ha nem: miért nem.
3. Megfelel ez a méretezés a tartományom támogatási feltételeinek? A kivitelezőnek habozás nélkül tudnia kell válaszolni erre.

Ha ezen kérdések valamelyike megválaszolatlan marad, az még nem ok az aggodalomra a készülékkel kapcsolatban — de ok arra, hogy rákérdezz, mielőtt aláírod. Az előremenő hőmérsékletet a beépítés után már csak nagy erőfeszítéssel lehet megváltoztatni.