Hűtés hőszivattyúval

Sok hőszivattyú nyáron hűteni is tud: passzívan a talajon vagy a talajvízen keresztül, vagy aktívan a kompresszor működtetésével.

A hőszivattyú a hőt ki is tudja vezetni a házból. Ilyenkor a fűtési körben lévő víz lehűl, és ezzel együtt a padló vagy a fal is. Talajhő és talajvíz esetén ez passzívan történik, amit Free Coolingnak (szabadhűtésnek) is neveznek: a hőszivattyú kikapcsolva marad, csak a keringető szivattyú működik. A hűtési funkcióval rendelkező levegős hőszivattyúk aktívan hűtenek. Ehhez a berendezéseknek úgy kell működniük, mint fűtési üzemmódban, így több energiát fogyasztanak.

Miért fontos ez?

A hűtési igény növekszik. A GeoSphere Austria adatai szerint a tartományi székhelyeken az 1961 és 1990 közötti időszakban évente 3–12 hőségnap volt, míg 1991 és 2020 között már 9–23. A passzív hűtés a hagyományos klímaberendezésekhez képest a minimálisra csökkenti az energiaigényt. Talajszondák esetében a bevezetett hő télen még segít is, amikor a rendszer fűt. A hatás azonban korlátozott: ha a felületeket túlságosan lehűtik, az Energieinstitut Vorarlberg szerint páralecsapódás keletkezik, ami épületkárokat okozhat.

Mit jelent ez számodra

  • Felületfűtésre van szükséged. Ez különösen jól működik padló- vagy mennyezetfűtéssel.
  • A vásárláskor rendeld meg a hűtési funkciót is, és kérdezd meg, hogyan akadályozza meg a rendszer a páralecsapódást.
  • Az árnyékolás az első lépés. Az Energieinstitut Vorarlberg ezt nevezi a legfontosabb intézkedésnek a házban lévő hőség ellen.
  • Ha ez nem elég, egy hatékony klímaberendezés jelenthet megoldást, lásd: Levegő-levegő hőszivattyú.

Hogy melyik hőforrás illik ehhez, arról a Levegő vagy talajhő résznél olvashatsz.

Összes fogalom · Minden tudnivaló a hőszivattyúról