Sós víz-víz hőszivattyú (talajhő)

A sós víz-víz hőszivattyú szondákon vagy kollektorokon keresztül nyeri ki a hőt a talajból. Hatékonyabb, mint a levegős hőszivattyú, de a telepítése összetettebb.

123
Hő a talajból: három változat
  1. Mélyfúrás: a szondák függőlegesen nyúlnak le mélyen a földbe.
  2. Talajkollektor: a csövek vízszintesen, közvetlenül a felszín alatt fekszenek, és nagy kerti felületet igényelnek.
  3. Talajvíz: az egyik kút vizet termel ki, a másik visszavezeti azt.
Sematikus ábra, nem méretarányos. A fúrásokhoz és kutakhoz gyakran vízjogi engedély szükséges.

A talajhő-víz hőszivattyú esetében egy fagyálló folyadék (hőközvetítő közeg) kering a talajban lévő csöveken keresztül. Ott hőt vesz fel, és azt a házban lévő hőszivattyúhoz szállítja. A hőt függőleges, talajszondás mélyfúrással, vízszintes talajkollektorral vagy árokkollektorral nyerik ki.

Előnyök

  • A talaj hőmérséklete egész évben viszonylag állandó. A klimaaktiv szerint az éves munkaszám ezért magasabb, mint a levegő mint hőforrás esetében.
  • Nyáron kíméletes hűtés lehetséges anélkül, hogy magának a hőszivattyúnak működésbe kellene lépnie.
  • Nincs hangos kültéri egység és nincs leolvasztás.

Hátrányok

  • A klimaaktiv szerint a kiépítés költségesebb és bonyolultabb, mint egy levegő-víz hőszivattyú esetében.
  • Helyre van szükséged a fúráshoz vagy a kollektorhoz, és esetleg engedélyre is.

Irányértékek

A klimaaktiv útmutató a talajhős (talaj-víz) hőszivattyúkhoz 4,5 feletti B0/W35 COP-értéket javasol. A szondák méretezése folyóméterenként legfeljebb 50 W, a kollektoroké m²-enként legfeljebb 25 W lehet. A méretezés a VDI 4640 Blatt 2, illetve az ÖWAV-Regelblatt 207 (2009) szerinti számítás alapján történik.

Engedélyezés

Az, hogy szükség van-e vízjogi engedélyre vagy bejelentésre, a szövetségi tartománytól és az elhelyezkedéstől függ. Erről bővebben az Engedélyezés részben olvashatsz. A levegővel való összehasonlítást a Levegő vagy talajhő részben találod.

Összes fogalom · Minden tudnivaló a hőszivattyúról