Erdkollektor vagy Ringgraben: mi illik a Sole-hőszivattyúhoz

Aki Sole (talajhő)-hőszivattyút tervez és nem szeretne mélyfúrást, hamarosan választás előtt áll: felszíni fektetésű Erdkollektor a kertben vagy Ringgraben a ház körül? A fűtési szezon kezdetével gyakran felmerül ez a kérdés, legtöbbször azzal az aggodalommal együtt, hogy a munkaközeg (Sole) késő télen túl hideg lesz-e. Előzetes értékelésünk: Mindkét változat működik, ha becslés helyett kiszámítják őket. Egy jól méretezett Sole-hőszivattyú az egyik legmegbízhatóbb fűtés, amit a házadba választhatsz, és nincs szüksége kültéri egységre.

A rövid válasz

Mindkét kialakítás a legfelső talajréteget használja, amely a napfényből és a csapadékból folyamatosan hőt kap utánpótlásként. A klasszikus Flachkollektor (síkkollektor) hurkokban fekszik egy nagyobb kerti terület alatt, amelynek ezután szabadon kell maradnia. A Ringgraben (árokkollektor) esetében a csöveket egy keskenyebb, de mélyebb árokban fektetik le, amely teljesen vagy részben körülöleli a házat. Ez területet takarít meg, de gondos tervezést igényel, hogy elegendő talajtérfogatot vonjanak be, és a hurkok ne vonják el egymástól a hőt.

Hogy melyik megoldás a jobb, azt az ingatlanod dönti el: a talaj fajtája és nedvessége, a szabad terület, a kotrógép hozzáférhetősége és mindenekelőtt a házad hőszükséglete (Heizlast).

Amin a méretezés alapul

A döntő tényező a hőelvonási teljesítmény (Entzugsleistung), vagyis az, hogy mennyi hőt nyernek ki a talajból csőméterenként vagy kollektor-négyzetméterenként. Felső-Ausztria tartomány (Land Oberösterreich) a Flachkollektor-nyomtatványban megadja a számítási módot: a hőszivattyú fűtési teljesítménye mínusz az elektromos teljesítményfelvétele, elosztva a teljes csőhosszal vagy kollektorfelülettel. A méretezéshez mint technika jelenlegi állására a tartomány az ÖWAV-Regelblatt 207-re hivatkozik. Bekérik továbbá a fektetési távolságot, a fektetési mélységet, az éves üzemidőt és egy munkapontot, például B0/W35-öt. Ehhez jön még a hőszivattyú fordulatszám-korlátja, amelyet az üzembe helyezéskor rögzítenek.

E gondosság oka: ha a hőszivattyú a tél folyamán több hőt von el a talajból, mint amennyi pótlódik, a Sole (munkaközeg) hőmérséklete hétről hétre csökken. A hatékonyság romlik, kedvezőtlen esetben pedig a talaj átfagy a csövek körül. Egy lakóterület alapú ökölszabály nem helyettesíti ezt a számítást.

Mikor szól bele a hatóság

A Wasserrechtsgesetz (vízjogi törvény) 31c. § (5) bekezdése alapján a talajhős berendezéseket a vízjogilag különösen védett területeken (védő- és védelmi övezetek), valamint a központi ivóvízellátás nélküli zárt települési területeken be kell jelenteni. Ha a hatóság három hónapon belül nem indít engedélyezési eljárást, a berendezés engedélyezettnek minősül. Ezután 25 évig érvényes, a bejelentés benyújtásának napjától számítva.

E területeken kívül az Erdkollektor Alsó-Ausztria tartomány (Land Niederösterreich) szerint vízjogilag engedélymentes. Központi ellátás nélküli zárt települési területnek ott az a helyszín számít, amelynek 150 méteres körzetében legalább tíz ivóvízkút vagy ivóvízforrás található. Felső-Ausztria elutasítja a Flachkollektor-okat az I. és II. zónájú védőövezetekben, valamint az ivóvízkutak közelében, ha veszélyeztetés várható. Ezt a legcélszerűbb a tervezés előtt tisztázni: a Bezirkshauptmannschaft (járási hivatal) Wasserbuch-ja ad felvilágosítást.

A kivitelezés során számító szabályok

A felső-ausztriai előíráskatalógus akkor is jó ellenőrzőlista, ha a projekted nem bejelentésköteles:

A csöveket homokágyba kell fektetni, és a területet nem szabad beépíteni.
Legalább 1 méter távolság a vezetékektől, építményektől és a telekhatártól, legalább 3 méter a kutaktól.
Figyelmeztető szalag kb. 50 centiméterrel a felszín alatt a teljes fektetési terület felett.
Feltöltés előtt nyomáspróba jegyzőkönyvvel.
Hőközlő közegként a Wassergefährdungsklasse 1 (1. vízveszélyességi osztály) kategóriájú anyag.
Méretezett helyszínrajz és építési fotók megőrzése.

Különösen a házhoz közeli Ringgraben esetében érdemes az épülettől való távolságot és a későbbi kiásásokat (például drénezés vagy vezetékek miatt) kifejezetten átbeszélni a kivitelezővel.

Mit tehetsz konkrétan

Számíttasd ki a hőszükségletet (Heizlast). Enélkül minden kollektorméret csak találgatás.
Tisztázd a talaj fajtáját, például a kiásott föld, talajmechanikai szakvélemény vagy a szomszédságból származó tapasztalatok alapján.
Ellenőrizd a Wasserbuch-ban, hogy az ingatlanod védő- vagy védelmi övezetben fekszik-e.
Kérd a kivitelezőtől a kiszámított hőelvonási teljesítményt (Entzugsleistung) a munkaponttal együtt, valamint a terület vagy az árokhossz indoklását.
Dokumentáltasd a fektetést, hogy a későbbi építési munkák ne találják el a csöveket.

A költségekről és a fogyasztásról az első áttekintést hőszivattyú-kalkulátorunk adja meg. Ha ajánlatokat szeretnél kérni Sole-hőszivattyúra, ezt az ajánlatkérőnkön keresztül teheted meg.

Ez a cikk egy olyan témát jár körbe, amelyről jelenleg sokan beszélnek. A mi értékelésünket tükrözi, és nem hír. Továbbgondoljuk a témát, és kiegészítjük a cikket, ha valami új fejlemény történik.